Komoran néz fiára az atya, de más van szivében.
Először legyen meg a szükséges, aztán mindjárt az elégséges.
Aki elhiszi, hogy tönkrement, az tönkre is megy. Aki elhatározta, hogy nem tud más lenni, azt elpusztítják a szürke hétköznapok.
Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol.
Nagy úr a félelem, nincs olyan kőkemény szándék, amit meg ne puhítson.