A szerelem először gyönyört ad, de végül csak fájdalmat a szívnek.

Minél mélyebbre ás a bánat a lelketekben, annál több örömet tudtok befogadni.

Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség.

Két embernek össze kell csiszolódnia, fel kell ismerniük az együttélés csapdáit, elkerülni azokat, mindenféle módon kedvezni a másiknak, figyelembe venni létezését.

Csak azt szeretik és tisztelik, aki önmagát is szereti és tiszteli. Soha ne akarj hát mindenkinek tetszeni, mert csak elveszíted a tiszteletüket.

Ezen a világon semmiről sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót.

A lány gyengéden elmosolyodott, a végső búcsú fájdalmával. Egy pillanatra görcsbe rándult a szíve, agyán pedig átfutottak a baljós igék: soha, soha nem látlak többé.