Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének.

A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság.

Ugyanarra az égboltra nézünk fel, és mégis milyen különböző dolgokat látunk.

Sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen.

Gyönyörű az, ha az ember célba lát
S eléri azt, tűzön-vízen át.

Barátod az, akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel vagytok egymáshoz.

Az ajkak akusztikai hatása miatt szó szerint halljuk a mosolygást, amikor egy boldog emberrel beszélünk telefonon.