Szőke nő a pszichológusnál:
– Doktor úr, engem mindenki ostobának tart.
– Értem a problémáját. Mondjon el szépen, lassan mindent az elejétől.
– Dok-tor úr, en-gem min-den-ki os-to-bá-nak tart…
Szőke nő a pszichológusnál:
– Doktor úr, engem mindenki ostobának tart.
– Értem a problémáját. Mondjon el szépen, lassan mindent az elejétől.
– Dok-tor úr, en-gem min-den-ki os-to-bá-nak tart…
Ha szeretsz valakit, aki nem szeret: felejtsd el. Még akkor is, ha az a valaki a férjed, a feleséged vagy az anyád. Bocsáss meg neki, de felejtsd el, szegényt. Tudom, hogy fáj – néha egy életen át -, de menj tovább!
Ott voltam, majdnem egy karnyújtásnyira, és mégis ezer mérföldre tőle.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Az élet olyan, mint egy szüntelen jelmezbál: örökké ruhát, arcot, maszkot cserélünk.
A leírt vagy kimondott szavaknak megvan a maguk utóélete, és senki nem parancsolhat nekik.