Senki sem maradhat örökké egy helyben. Még azok körül is megváltozik a világ, akik különben jószántukból nem mozdulnának.

Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk.

Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.

Csak egy kicsit kell ferdíteni az igazságon, hogy pokolszaga legyen.

Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél – mindennél – rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.

A hibák, amelyeket az emberekben látunk, többnyire a sajátunk.