Csodáltam őt, s olyan bájakkal ruháztam föl, melyek igazában nem is voltak meg benne.
Csodáltam őt, s olyan bájakkal ruháztam föl, melyek igazában nem is voltak meg benne.
Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba – és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Nincs szebb látvány, mint amikor pacifisták verekszenek.
Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.
A szeretet sosem volt tévedés, sosem volt hiba, még akkor sem, ha viszonzatlan maradt.