Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.

Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.

Nincs emlék e földön, melynek idővel nem vesztenéd el éppen legkeserűbb részét.

Fura, hogy milyen ritkán gondol az ember azokra a nőkre, akik megvoltak. Mindig azokra emlékszik, akikkel nem jött össze.

Semmiféle történetnek nincs ereje, sem tartós hatása, ha nem érezzük, hogy igaz és ránk is találó.

Maga a halál is az élet feladatainak egyike.