Tudod, ki van egyedül? Az, aki egyre halmozza magában a csendet.

A barátságot arról ismerem fel, hogy nem csalatkozhat, az igazi szerelmet pedig arról, hogy nem sértődhet meg.

Az ember sohasem csak önmaga: inkább kombinációja mindazoknak, akikkel valaha dolga volt.

A halálhoz fűződő viszonyom változatlan. Erősen ellenzem.

Mi értelme a végtelen életnek, ha hiányzik belőle a szeretet?

Az életben maradás vágya és a halálfélelem művészi érzelmek.

Ember csak az, aki felnőtt korában is gyerek marad!

Ugyan, mit tudsz te egyáltalán a fájdalomról? Ahhoz legalábbis belenézni kellene tudnod az én szívembe.