Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.

Az út maga sokkal fontosabb, mint az, ami útnak indított.

Ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled; ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban.

Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait.

Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb – és másokkal szemben is kíméletesebb – megőrizni a látszatot.

Soha ne szoríts sarokba olyat, akiről tudod, hogy aljasabb nálad.

A félelem nem véd meg semmitől, és kiszolgáltat téged mindennek! De attól még óvatos lehetsz.