Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra – amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé.

Az a fontos, hogy együtt legyünk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Ha elmeséljük egymásnak az életünket, rájövünk, hogy az emberek többsége ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.

Néha nincs jó választás (…), csak olyan, amelyik kevésbé fájdalmas a többinél.

A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény.

Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.