Urat szolgájátul szerencse választja.
Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá.
Feladatunk éppen akkora, mint az életünk – ezért tűnik végtelennek.
Akinek senki sem tetszik, sokkal boldogabb, mint az, aki senkinek sem tetszik.
Mindig arra gondolj, hogy saját eltökéltséged arra, hogy sikeres légy, fontosabb bármi másnál.
A győzelmek hajlamosak lekopni az emberről. A vereségek (…) azonban ott maradnak velünk, megérintik a vállunkat, lelassítják a lépteinket, kísértenek álmunkban.
Az életnek, a jó életnek, a príma életnek az az alapelve: „Miért ne?”
Amíg úton vagyok a Pokol felé, addig élvezem az utam.