Valahányszor egy megpróbáltatáson jár a fejünk, gondoljunk valami szépre, amivel ellensúlyozhatjuk.

Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok.

Az életben egyetlen boldogság létezik: ha szeretsz és viszontszeretnek.

A legnagyobb hatalom: önmagunknak parancsolni.

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

Az ismeretlenektől tartani kell. (…) Ismeretlenek pedig mindig vannak.

A szerelem ott kezdődik, mikor a belső figyelem egyszerre folyamatossá válik, s intenzitásában szinte az elviselhetetlenségig fokozódik.