
A megszokás (…) rögzíti (…) a hibát.
Az őrültek nagyon ritkán kérdezik meg maguktól, hogy megőrültek-e.
Vannak dolgok az életben, amikért érdemes a végsőkig harcolni.
Igazán nevetni: ez a legtökéletesebb szépítőszer.
Nagyon nehéz megtartani az ígéreteket, és nem sírni, amikor valaki elmegy, aki mindennél kedvesebb… és nem várni ki az utolsó pillanatig, amíg elindulnak a vonatok. Utána úgyis mindég egyedül marad az ember a nagy, sötét, ködös életben.
A kéz, amely már egyszer megégett, nem szívesen tér vissza a vashoz, hiába súgja minden érzéked, kivéve az emlékezetet, hogy rég kihűlt az a vas.
Az ember borzasztóan megjárhatja, ha elárulja az érzelmeit, vagy azt, amit tud.