Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.

Attól, hogy megbukunk, az út még nem téves, csak vezessen el valahová. Akkor téves, ha nem vezet el sehová.

Csak az képes a boldogságot hirdetni, aki maga is boldog.

Hiszen, higgye el, nem az az igazi vagyon, amelyet elvehetnek az embertől, hanem az, amelyet soha senki el nem lophat, el nem vehet.

Aki lusta, az vagy beteg, vagy még nem találta meg a kedvére való munkát.

De mi értelme van egy férfi miatt szenvedni? Semmi. És a poklok kínját járjuk, ahol nincs nemesség és nagyság – csak a gyötrelem.

A szemet szemért elv csak oda vezet, hogy az egész világ megvakul.