
Elég középszerű ember van a világon, akik anélkül égnek ki, hogy valaha is lángoltak volna.
Két út áll előttetek: vagy ti uralkodtok az elmétek fölött, vagy az elmétek uralkodik fölöttetek.
Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.
Eljön majd a nap, amikor megnyílik az ajtó azoknak, akik kopogtatnak; akik kérnek, kapnak; akik sírnak, megvigasztaltatnak.
Rengeteg módon lehet (…) egyedül az ember, még ha ilyen sokan veszik is körül.
Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre, hogy bölcsebbé váljon, kiteljesítse önmagát.
Cselekedeteinket mindig meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat a világban.