Elég középszerű ember van a világon, akik anélkül égnek ki, hogy valaha is lángoltak volna.

Két út áll előttetek: vagy ti uralkodtok az elmétek fölött, vagy az elmétek uralkodik fölöttetek.

Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.

Eljön majd a nap, amikor megnyílik az ajtó azoknak, akik kopogtatnak; akik kérnek, kapnak; akik sírnak, megvigasztaltatnak.

Rengeteg módon lehet (…) egyedül az ember, még ha ilyen sokan veszik is körül.

Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre, hogy bölcsebbé váljon, kiteljesítse önmagát.

Cselekedeteinket mindig meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat a világban.