Sose gondoltam volna, hogy az ember teremthet magának olyan poklot, ahol nincs egyetlen kép, egyetlen árnyék, nincs semmi, ami csak valamelyest is hasonlítana a reményhez…

Hetente egy este legyen csak a tiéd és a feleségedé!

a vídám emberekért, akik egyszerűbbé teszik életünket pusztán a jelenlétükkel.

A bizalom oázis a szívedben, amelyet a gondolkodás karavánja sosem ér el.

Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.