Milyen jó lenne, gondolom, ha nő volnék, mert a nők úgy is tudnak látni, hogy nem néznek oda.

A szakadatlan aratástól kopár lesz a mező.

Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.

A nagyszerű zene körülölel, játszani kezd a szíveden, megteremti azt a ritmust, amelyet elveszítettél. (…) Hatalmas béke ereszkedik rád, és hatalmas öröm van a szívedben.

Eszembe jutott a mondás, hogy két ember társaság, de három már tömeg, bár az én esetemben ez nem volt egészen igaz, mert nekem már a kettő is sok volt.

Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.