Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (Tekintettel a nemzetiségi kérdésre). Írta: Kölönte Béla főgimn. tanár. Ára 3 korona, Gyergyószentmiklóson. 8-adrét, 154. l.)

A nevek eredete évszázadok multán rendesen elhomályosul s a késő utókor többnyire regényes mesékkel, vagy üres szómagyarázatokkal igyekszik pótolni a tudás hiányát.

Ez lett a sorsa a „Gyergyó”- névnek is, melyet az újabb kor nem értvén, mesés szójátékokkal igyekeztek megfejteni.

E napokban jelent meg egy jeles és sok tekintetben érdekes és tanulságos munka „Gyergyó története”, mely „Gyergyó neve” fejezetében összeállítja az eddigi névmagyarázatokat s maga is igyekszik megfejteni. Közel jár az igazsághoz, de a rejtély nála is megoldatlan marad. Ez késztet a névről már régebben kiforrott véleményem előadására.

Timon Sámuel a száz évvel ezelőtt élt történetíró igen naiv névmagyarázattal próbálkozik. Egy öreg asszony biztathatta — szerinte — az oda költözésre az embereket a „jer, jó” szavakkal, melyeket ő (nem lévén foga!) „gyer, gyó”-nak mondogatott.

Ilyen naiv az a népies szómagyarázat is, melyet Kölönte jegyzett fel, aként, hogy a hagyomány szerint a Lázár család ősei száműzetésükben Toplica (Maroshévíz) felől a gyergyai fennsíkra érkezvén, előre küldték szolgájukat, letelepülésre alkalmas hely keresésére. A György nevű szolga mutatóban (akár csak Árpád követei) földet és vizet vitt vissza, melynek láttára így kiáltott fel az új hont foglaló Lázár: „György, jó föld ez!” E felkiáltás első két szavából lett volna a Gyergyó név!

Losteiner Lénárd, a XVIII. század végén a csíksomlyai zárda tudós szerzetese és történetírója, szintén a György névtől származtatja, amely szerinte azé a népvezérré lehetett, aki Attila hadai töredékét oda vezette és letelepítette. A vezér ezért a hálás néptől jó-nak (hunok) neveztetvén, az ő emlékezetére nevezték el az új hazát „ György jó”, rövidítve Gyergyónak.

Akadt olyan vélemény is, mely Georgiától származtatta, e tájról jött őseink emlékezetére. Pray György a tudós történetíró Szent-György nevétől véli eredeztetni. Kölönte legújabban megjelent művében „a Pray sejtelmének, mely a György névtől származtatja, ad igazat.” ő a György névből a Gyergyót úgy véli származtatni, hogy az első pápai dézmák olasz írója a latin Georgius név helyet olaszosan „Georgio”-t írván, ebből lett volna Gyergyó a magyar kiejtésben.

Erre csak annyit jegyzünk meg, hogy a helyneveket a nép adja, s olasz írótól magyar nép nem vehet át elferdített magyar helynevet.

Egyben azonban igaza van Kölöntének és elődjeinek (amit ösztönszerűleg éreztek, ha nem is tudtak megmagyarázni), hogy a Gyergyó névben a György névnek kell lappangania.

Tényleg benne lappang a György, és pedig a „jó”-val együtt, mint ahogy a népies szószármaztatás sejtette. Csakhogy ez a Jó” nem a tulajdonságot jelző (bonus) melléknév, hanem a vizet, patakot, folyót jelentő régi magyar főnévi „jó” szócska.

Ezzel a folyót jelentő „Jó” szóval találkozunk számos folyónevünk képzésében. Ilyen a Sajó (Sav-jó, Só folyó), Berettyó (Berek- jó), Székelyó (Székely-jó), Hejő (Hév-jó), Disznájó (Disznó-folyó). Ilyen összetétel valószínűleg a Sio, Tápio név is. Hunfalvy Pál „Etnographia”-jában a Küküllőt is a Kockel jó-ból származtatja.

Zolnai Gyula „Magyar oklevéltára” számos példát hoz fel erre a „Jó, fluvius, flussz” szó alatt a középkori oklevelekből. Pl. 1228: Sójó, 1363: In fluvio Hewyo, 1364: de Gyznoyow (Gyisznó-jó), 1408: ad fluvium Zekelyo, 1435: ad fluvium Berekyo stb.

A M. Nyelvtörténeti szótárban van egy kitűnő példa a „Jó (fluvius, fluss)” szó alatt. „Pratum, quod Kethyoukyzi vocatur” 1246, 1408-ból (t. i. Két-jó-közi nevű rét), Berukio (ma Berettyó) 1255. Ad fluvium Souyou et usque ad castrum salis (Anonymusnál), fluviusHeujon (Hejő).

Ezt a folyót (patakot is) jelentő „jó” főnevet sejtetten én már rég a Gyergyó névben a György névvel összeköttetésben. Annál is inkább, mert a György szónak a magyar nyelv természete szerint megvan a Gyergy változata is a régi nyelvben.

Egyszer tanítványaim előtt fölvetettem a kérdést, hogy a gyergyai fiúk nem ismernek-é Gyergyó határában valamely György névvel összekötött folyónevet? Blényesi János tanítványom jelentkezett, hogy o ismer ilyet: Ott van Györgypataka Gyergyószentmiklós határában.

Elővettük a katonai térképet s azt láttuk benne, hogy a Szentmiklóson átfolyó Békénypatak mellékvize a Nagy Györgypatak és a Kis Györgypatak.

Ezzel feltaláltuk a Kolumbus tojását. A Györgypatakában máig is megvan a Ggörgy-jó (Györgyfolyó) neve, miből a Gyergyó név származott.

Az első telepítő Györgytől, ki valószínűleg a tatárjárás alatt ide menekülve az első telepet alkotta, nevezték a helyet Gyergy-jónak s ettől nyerte nevét később az egész vidék.

Lehet, hogy a néphagyománynak abban is igaza van, hogy ez az első telepítő György a gróf Lázár-család őse lehetett, mert ez a család már a középkorban vezérszerepet játszik Gyergyó történetében.

A néphagyomány tehát jó nyomon járt, de az utódok elfelejtették, hogy nem „jó György!” de a „György jó” (Györgyfolyó) a Gyergyó név őse.

Szádeczky Lajos

Forrás: Az Erdélyi-Kárpát Egyesület Folyóirata