ISTVÁN – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
ISTVÁN – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.
Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.
Ha valaki nem tudja, hogy milyen emberek veszik körül, annak barátai sem lesznek soha.
A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.
Ahol csak lehet, tégy jót; közben gondolj arra, hogy aki szívében jó, azt a sors nem terheli nagy szenvedéssel.
Kevés dolog van, ami úgy megviseli a pszichét és a testet, mint a haláleset és a válás. De sajnos nem lehet betiltani egyiket sem.
Sokkal érdekesebb bizonytalanságban élni, semmint olyan válaszokat tudni, amik talán nem is igazak.