CSÁT – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.
Az elemzőkészséget ne tévesszük össze a találékonysággal, mert míg az analitikus elme szükségképpen találékony, sok találékony ember gyakran képtelen az elemzésre.
A kétségbeesett elhatározásnál sokkal többet ér a nyugodt, higgadt megfontolás.
Bármennyire szereti két ember egymást, ahol nincs fizikai kontaktus, ott a szerelemnek sincs értelme.
Sokan önmagukban nem boldogok, és azt gondolják, hogy majd egy másik ember boldoggá teszi őket, csakhogy ez teljesen reménytelen vállalkozás.