Hátán háza, kebelében kenyere.
Olyan csodálatos nap volt, hogy úgy gondoltam, kár felkelni.
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
Nem az a lényeg, hogy mit hallgatsz, hanem az, hogy hogyan hallgatod, mert az üzenet ott van mindenütt.
Egész ifjúságom azzal telt, hogy kiszabadítsam magam a szüleim elgondolásából. Nem akartam az a közhely lenni, amit elképzeltek.
Magamba zuhantam, mint a vajas piskóta száznyolcvan fokon.
egy családi piknikért.
Nem az arcod tetszik, hanem a kifejezés, ami rajta ül. Nem a hangod, hanem amit mondasz. Nem az, ahogy kinézel ebben a testben, hanem az, amit teszel vele. Te vagy gyönyörű.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.