Az a képesség, amelynek birtokában az ember megérzi, hogyan kímélheti meg szavaival és viselkedésével mások érzékenységét. A figyelmességgel rokon lelki tulajdonság, finom érzék, emberismeret, jó ízlés, megértés mások iránt. Talán az önzetlenséghez áll a legközelebb. A tapintatot nevelés útján sajátíthatjuk el. A tapintatos ember nem beszél, nem kérdez olyasmit, amivel kellemetlenséget okozhat a másik személynek. Odafigyel másokra, emlékezik, de nem emlékeztet. Szerény a tapintatos ember. Nem félénkség vagy tartózkodás.

Az esti naplemente tükröződéséért egy tó felszínén.

Eh, nincs bűn, és nincs erény! Csak az van, amit az ember cselekszik. Egy és ugyanannak a dolognak része minden. Egy cselekedet szép, a másik nem szép, de ennél többet nincs joga mondani az embernek.

Olyan korban élünk, és ezt tudomásul kell vennünk, amelyben nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülésnek van értéke.

Ne szakítsd félbe mások beszélgetését.

Az idő múlik, de a fontos pillanatok örökre megmaradnak.

A szerelem azt jelenti… hogy képes vagy várni.

Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele.

Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.

Az emberi kapcsolatok üresek, mert senki sem törődik igazán a másikkal.