Néha. Mennyi jóság van ebben a kis szóban! Mennyi kegyetlenség!

Ha szeretünk valakit, nem sokáig emlékszünk arra, hogy megbántott bennünket.

A világ változatosabb és csodálatosabb, mint azt az emberek többsége gondolná.

Nem kell mindenkiről ítéletet alkotni, lehetséges értékelni másokat a különlegességük és az egyediségük miatt is.

Igazán vesztéskor mutatkozik meg a jellem, és nem győzelemnél.

Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a „belátásból” fakadó tudás az igazi.

Jobb messziről tisztelni a múltat, mint visszahozni.

Görcsösen ragaszkodni egyetlen elvhez sem szabad.