A koldusok a templom küszöbén figyelmeztetik a híveket, hogy szociális kérdés is van a földön.

Csodálatos, ha a másik magától ért minket, de tudni kell segíteni is azzal, hogy kifejezésre juttatjuk az igényeinket.

Nem elég ám az, hogy az embernek szeme van (…), meg kell tanulnia látni.

Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb – és másokkal szemben is kíméletesebb – megőrizni a látszatot.

Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember.