Az egész életünk azzal telik, hogy mondogatjuk, mennyire szeretjük ezt vagy azt az embert, miközben valójában csak szenvedünk, mert ahelyett, hogy elfogadnánk az erejét, állandóan csökkenteni próbáljuk, hogy beleférjen a világba, amelyet elképzelünk magunknak.

Tudtad, hogy a csillagok mindig veled lesznek. Csak felnézel az égre, és már nem is vagy olyan magányos.

A Facebookon lájkollak, csak a való életben nem.

Egy kívánt eredmény eléréséhez csakis a szükséges megfelelő lépések megtétele árán juthatsz.

Azokban a pillanatokban, amikor minden hasztalan, szeretni akkor is tudunk, anélkül, hogy viszonzást, változást, köszönetet várnánk.

Olyan ember akarok lenni, akire szívesen emlékeznek, nemcsak egyszerűen emlékeznek.