Bárki szentté teheti azt a munkát, amit az élet ad neki.

A nő, amikor erős, boldognak és szépnek érzi magát, ilyenkor minden férfi közül az erőben tobzódót kívánja magának, vállalva azt a veszélyt is, hogy összeroppan a karjai között.

Akkor fejlődünk sokat, amikor nehéz idők járnak ránk.

A szerelemnek egyenlőségre nincs szüksége: megteremti.

Meghaltunk, és amit életnek hiszünk, az csak abban az átmeneti állapotban történik velünk, ami a halál és egy másik élet között van.

Oly erősen, oly gyötrőn kívánhat valamit az ember, hogy a beteljesülésnek már nem örvendünk: túlságosan sok lelkierő ment rá.