Az ember élete az, amivé gondolatai alakítják.

Az ember csak komikus öregasszony korában érti meg, mit jelent tizenhét évesnek lenni.

Senki úgy meg nem veti az embereket, mint maguk a megvetendők.

Mindig emlékezetembe idézem, hogy az élet nem fair, és soha nem is ígérte senki, hogy az lesz.

Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.

Mindannyian, férfiak, asszonyok, gyengédek vagyunk, ha mi szeretünk, és sohasem vagyunk gyengédek, ha bennünket szeretnek.

Ha a bojártól veszel el valamit, nem bűn, úgyis a te munkádon szerezte.

Az öregséggel nem az a baj, hogy egyik istenverte dolog jön a másik után – hanem hogy minden istenverte dolog egyszerre jön, állandóan.

Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk.