Aki megyen halad, a ki sz…k, marad.

Mértékletesség kivánt egészség. 

Hop kénytelen, nem örömest.

Makkból lesz a tölgy.

Egy vén leány annyit ér, mint egy megirott s el nem küldött levél.

Ifju ember szándéka titkos ösvény.

Nyomoruságot nyomoruság szokta követni.

Már a mász, ha nem csusz.

Se kovásza kenyerének, se vize malmának.

Fehér a ház, fekete a kenyér.

A ki keveset tud, jó annak országut.

Nem esik hasára. (Nem árt meg.)

Sással födött házban bátorságos aludni.

Ritkán vagyon hegedüsben bornemisza. 

A ki könnyen hisz, könnyen csalatkozik.

Vékony, mint a krakai czérna.

Ki jól köt, jól old. 

Itt a kulacs, itt igyál.

Sovány mint a koldusleves.

Akármit mozditson, könnyen elemeli. 

Serénységért, nem szőreért becsülik a lovat.

Tul lőttek, ide áll az ajával.

Mértékletlenség több embert viszen el, hogysem a fegyver. 

Ne nyulj ahoz kézzel, mit póznával sem érhetsz.

Aki könnyen lop, könnyen felakad.

Ragadós, mint a himlő.

Ő kaparta, más költi.

Kár a jó házban valami rosz példa.

Kovácsot illet a kalapács.

Macskának fia is örömest egerész.

Nem a kert alatt van.

Egyet kettőt márts, mindjárt husát ránts.

Kasza, kapa nyavalya.

Későn főző, későn lakó.

Ne varj himet róla.

  Csak hült helyét lelék.  

Előbb állt a lőcscsel.

Nem rövidül meg az isten keze. (Békesi Gáspár hallván, hogy Erdélyben többé nem lesz maradása, hogy jószágai is lefoglaltatván szétosztattak, egész megadással mondá: Nem rövidül meg az ur karja.)

Hátibőr is megszokja a bundát.

Nincs oly hosszu nap, hogy estéje ne volna.

Másra keni kormát.

Hol sokat igérnek, keveset nyujtanak.

Nem méltó méltatlant pénzeért dicsérni.

Hazudj egyet, állj elébb.

Szünő haszon, támadó kár.

Hátra van még a medve. (Azaz a főmulatság, az egyszeri paraszt szerint, ki szinházba menvén, elunta a sok beszédet hallgatni, s felkiálta: hadd jőjön a medve! mivel ő nem várt egyebet medve komédiánál.)

Addig jár a korsó kutra, mig füle szakad.

Arról hallgat az irás.

Ki játszani akar, föl is kell tennie.