Igába fogták.

Nem lehet minden sarut egy kaptára ütni.

Sok ifju többre menne, ha nem tudná hogy gazdag.

Aki nyerni akar, föl is kell tennie.

Szerdékes macskát nehéz megjobbitni.

Ki más gonoszát keresi, ő maga vesz belé.

Van ott kakastej is. (Jelent nagy bőséget valamely háznál.)

Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett.

Átkozódik mint a kereketört kocsis.

Látszik hogy tudod, azért köhögsz.

Nyalod vagy falod: egyet érsz vele. 

Se hite, se lelke, mint a hajóhuzó lónak.

Itt a husa, itt a leve.

Nyomoruságot nyomoruság szokta követni.

Előre iszik a medve bőrire.

Akkor lássam, mikor a hátam közepit.

Kőbe vágod fejszédet.

Nem kérdi az éhes has, hanyat ütött az óra.

Hiszem az istent: nekem is fölvirad még.

Egyszer hincs, másszor nincs.

Ő is ember, lelkétől megválva. (Azaz ember, de a lelke nem emberi: gonosz, ördögi.)

Minden dolognak két oldala van, mint a rudas lónak.

Hit nem szellő.

Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz meg érte.

Vén katona gyakran megveri az ifjat. 

Elszaladt a kutya a lánczczal. (Nagy mérföldre mondják.)

Ki soha nem kezdi, soha nem végzi.

Ki a szomszéd lepedőjét nem őrzi, maga lazsnakját sem becsüli.

Hátulsót harapják az ebek.

Sebesen megy, mintha levelet vinne.

Jobb a kormányzó hajótörés után.

Nem indul a levél fuvás nélkül.

Vagy megszokom, vagy megszököm.

Ott szakad a kötél, hol leggyöngébb.

A jámbort járomba fogják. 

Zsidó jobbágy tár kincs, tót jobbágy zsiros konyha, magyar jobbágy pörlő társ.

Ki meghiszi lovát, kantár marad nála.

Ha a jövendőt tudnók, kevesebbet hibáznánk.

Mezitelent nem lehet megfosztani. 

Csak fél lába van a hazudságnak.

Már a mász, ha nem csusz.

Napfényben is homályt keres.

Puszta malom nem sok hasznot hajt.

Sok jó ló megszakad, mig erkölcsét kitanulják.

Sokat lop a molnár, mig rajta érik.

Hazug ül az asztalfőre.

Ha hoztok, esztek.

Nem illik minden mindenre.

Sok kevés sokra megy.