Valóban okos nem képzelhet sokat magárul.

Nálok is több hét nyolcznál.

A magyar nyelve hegyén hordja szivét.

Rosz kántor a szép éneket is csunyán mondja.

Mit jobb kezed mivel, ne tudja meg a bal.

Honn lakjék az, ki kedvére akar élni.

Ki soha nem kezdi, soha nem végzi.

Nem ugy kelt föl, a mint lefeküdt.

Bolond mesternek ritka okos tanitványa. 

Szagával jó a káposzta.

Ha rugdos a ló, végy el abrakábul.

A magyarnak elég egy horkantás.

Első kerék után forog a másik is.

Kolomppal madarat.

Nemes vért dicsérhetni nógatlan.

Kinek veszett neve indul, a szél is árt annak. 

Másra keni kormát.

Minden hágónak van lejtője.

Kémény is szép füstös hussal.

Ludak törvénye: kiki magának.

Kovácstól vesz szenet.

Jövedelme két pénz, mégis hármat költ.

Ihot venni. (Számba se venni valakit.)

A minemü mosdót ők tartottak nekem, én is olyan kendőt nekik.

Félti az irhát.

Akármit mozditson, könnyen elemeli. 

Nem lehet minden sarut egy kaptára ütni.

Nap is beszolgál az árnyékszékbe, de azért meg nem mocskolódik.

Képes hogy kecske, mert kurta a farka.

Ifjunak ereje, öregnek esze.

Elvetett macskakölyök gyakran legtovább él.

Ha nagy volt is kukacza, de kicsiny a legye. 

Nem jámborokért rakták a várakat.

Ritka dolog a fehér holló.

Ki többet költ, mint a jövedelme, hamar szegénységre jut.

Szegény a koldus, ha király is a neve.

Egyik idő a másiknak ellensége. 

Ki üdején reá szánja magát, csak eltüri a nyomoruságot.

Ugy nem lép szádba az édes lép.

Minden nyavalyának bokros az örvénye. 

Hagyj valamit a leányok asztalára is. 

Vén leány mindenre későn érkezik.

Jó lónak zabla kell, nem ostor.

Nehéz a konyhalónak meghizni. 

Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán.

Menyem nem leányom, vőm nem fiam.

Összehuzta markát a köszvény.

Minden mesterségnek arany a feneke.

Titkos hegedüsnek kevesen süvegelnek.

Nem veszik a lovat csupán szőriért.