Király haragját hamar halál követi.
Régi kölcsön sem ajándék.
Ő itta meg a levét.
Az oláhnak tenni, magyarnak igérni.
Egy ingben, gatyában sem fázik az ember, csak idő legyen hozzá.
Tudja isten, minek hogy kell lenni.
A holt ember nehezebb.
Korán házasodol, korán bánod meg.
Ne kapaszkodj, ha körmöd nincs.
Jónál van jobb.
Nem adják a hat ökröt ingyen.
Hallgass nyelvem, nem fáj fejem.
Megrugta szent Mihály lova, ki sem gyógyul soha.
Megrázlak, mint Jézus a vargát.
Többen vesztek el nyelvek által, mint fegyver által.
Ki a serény lovat sarkantyuzza, czigány kézre szánja.
Hordd el az irhádat.
Meg kell lenni, mint a meghalásnak.
Illik, mint halottas házhoz a hegedü.
Jó lésza tart jó sövényt.
Nem veszi pénzen a hitet.
Kifogyott mint jáki pap az imádságból.
Sári vári labancz. (Haszontalan katona.)
Első kerék után forog a másik is.
Hogy madarat csalják, lépet zöldre hagyják.
Minden jóllakásnak meg kell adni az árát.
Szent heverd el napja.
Az okos nem jár gondolom szerint.
Királynak sincs mindenkor egyiránt.
Egyik befogja, másik ki a lovat.
Őrizkedik, mint lud az eszterhától.
Akármely dicsőséges méltóság is megvénül idővel.
Kicsinen tultesz a nagyobb.
Ne adj bort az ostobának: hallgatni fog.
A jó avul is, javul is.
Kenyér, sajt két tál étek.
Nagyott kezdett, kicsit visz véghez.
Lidérczet imád, csakhogy pénzt hozzon.
Nem illik minden mindenre.
Rosz lélekismeret lidérczczel álmodik.
Margit asszony, deres ló, ritkán válik benne jó.
Nyakába háramlik, mint ebnek a pázsir.
Az egy madártejen kivül mindene van.
Kutyaábrázatból nem válik orcza.
Kecsketuró, borstörés.
Jóllakásnak jóhagyás a vége.
Marokkal hintik a magot, nem vékával.
Ha magyar kenyeret eszel, becsüld meg a magyart.
Maga hasznára kaszál.
Mérték után jó a szabás.