Csak eleinte válogat ember a szilvában.
Annyi mint a csillag az egen.
Ha barátodat titkon feded is: mások előtt dicsérd.
Felöntött a garadra.
Kezeégett gyermek irtózik a tüztől.
Farkasvacsora, ördög ebéd.
Nem derék ebéd, melynek nincsen vacsorája.
Szapora csóknak gonosz a vége.
Ütik az ebet, hadd tanuljon a kölyök.
Ki miben tudós, abban gyanus.
Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledölt.
Kéménye mellől a gólya is elpusztul. (Igen szegény.)
Barátzsák, kocsistorok nehezen telik.
Ugy verj éket a kemény fába, hogy szemedbe ne pattanjon.
Egy dologból kettőt csinál.
Pénzzel járják a bucsut.
Bátran czinczog egér, ha macskát nem érez.
Nem gyermek kezébe való a kés.
Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember.
Nevet mint a boltos kutyája.
Szapora, mint eső után a gomba.
Sűrűn vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel.
Késő botnak nagyobb a sulya.
Szegényből lett gazdag, hamar elhiszi magát.
A mint dudálnak, ugy tánczolj.
Ha „HA” nem volna, minden szegény gazdag volna.
Lám oly bölcs, mint az én macskám.
Könnyü az akarót rábeszélni.
Fül próbálja meg a szót.
Ajándék megvakitja a birót.
Ne legyen a csirke okosabb a tyuknál.
Szokta a dolgot, mint czigány a szántást.
Olcsó az ember, a hol sok van.
Szelid intés, nem pálczaverés teszi jóvá a gonoszt.
Farkast emlegetnek: kert alatt jár.
Eb a bibor közt is konczot keres.
Ki halál előtt meg nem jobbul, elkésik vele.
Mit busulsz, midőn semmid sincsen.
Bakzó ebnek sok a lyuka.
Barátodért se tagadd az igazat.
Ritka madár a jó barát.
Futó ellenségnek arany hid.
Simitsa meg a lapos guta.
Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag: soha se is lesz.
Annyit ért hozzá, mint tyuk az abc-éhez.
Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.
Nehezen jó a gyermek, ha szülei roszak.
Asszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.
Bojtorjános csikóbul válik a jó paripa.
Hadd hulljon a férgese.