Aki főzte, egye meg.

Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél.

Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben.

Jó asszony a háznak koronája.

Feltartja orrát, mint az érsek disznaja.

Teli van kincscsel, mint a Csizió jövendőléssel.

Több esze van egy cserebogárnak.

Kiki a maga fazeka mellé szit.

Mihez karddal férhetsz, nem kell ahoz sok déván.

Nehéz két hajdunak várat oltalmazni.

Sok mentsége van a gonosznak.

Sok fő, sok értelem.

Boldog, ki más kárán tanul.

Ebszőlő sem terem kertedben, mégis bort válogatsz. 

Ki mennyit farag, annyi a forgácsa.

Hosszu ut a halál utja.

Együtt tették a tüzhöz, együtt emészszék.

Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.

Ki jókor felkél, harmatot szed.

Tejes fazéknál hivtelen szolga a macska.

Záratlan kapu a gyermek szája.

Néha a csősz is lop.

Négy fal között sok történik.

Fityet hány az orra alá.

Könnyen futó sem ér mindenhová.

Legjobb enni, ha éhes vagy.

Busuljak vagy örvendjek: egy a fizetés.

Főtt tojásbul nem sok csirke kél.

Erdőben ha szólasz: elhallik, mezőn ha csinálsz: meglátszik.

Csuda féreg a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik vagy a tüzbe.

Megmutatja a bor, kiben mi lakik.

Nem döglik meg a disznó a maga almátul.

Busul, mint a kivert bika.

A hamis és csalárd egy fának ágai.

Már mi nálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett. Koraeszüre mondják, gunyosan.

A ki keveset főz, hamar elkölti.

Nem mind bors, mit a kalmár ebe hullat. 

Hamar ebédnek hamar a vacsorája.

Az él soká, a ki jól él.

Hamari hamvasnak kormos a két füle.

Amig gyönge, addig birhatsz vele.

Levelek után végre a fa is leesik.

Haragos, ha magához tér, magára haragszik.

Többet hat egy fondor, hogy nem mint sok jámbor. 

Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.