Letette a garast. (Ő következik, pl. szólani.)

Asszonyok fegyvere fenyegetés.

A görbült aggnőnek agg ő regéje is.

Zsiros borsó elcsapja a gátat.

Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vett.

Pattog mint a száraz fenyü.

Tulajdon gunyhó jobb a más palotájánál.

Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jő belőle.

Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá. 

Bor, buza, szalonna égnek fő adománya. 

Érdemlés után fizet isten.

Fülét sem vakarja. (Igen szorgalmasan dolgozik.)

Egy fészekből valók.

Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.

Rosz gyümölcsnek féreg a szive.

Nem hallik eb ugatása mennyországba.

Ki előbb jő, előbb örül.

Nem gyermek kezébe való a kés.

Csakra zsák kell, arra madzag is kell. Azaz, nem elég, mikor valaki ennyi okot mond: csak; mert ehez több egyéb ok is kell.

Teli van kincscsel, mint a Csizió jövendőléssel.

Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni.

Egy szálfa nem erdő. 

Maga alatt vágja a fát.

Ki nem akar élni, akaszsza fel magát.

Jobb néha kora halál a hosszu életnél.

Amint atyák fujják, a fiak ugy ropják.

Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével is meggyógyítja. 

Sok bába közt elvész a gyermek.

Németnek, olasznak kecske, béka: csibe.

Eb sem irigyli ebnek a konczot, ha nincs.

Emberség által senki nem sértődik.

Hozzá fogna a harangöntéshez is.

Énekel előbb a diák, azután kap alamizsnát.

Nincs galléromhoz varva.

Eloldzott a bocskorszij.

Jó bornak, jó embernek eredetét ne kutasd.

A bor meghajtja a dalolót.

Erdőre tőkét, tengerbe vizet.

Eb kutyával hamar összebarátkozik.

Gyermekre madarat, vén emberre ifju menyecskét, németre bort ne bizz.

Okos volnál te, ha gyalog nem járnál.