Erszénynek egy betegsége van: a lapos guta.

Kétszeres guzs nehezen szakad.

Nem sokat ugrándozik az éh borju.

Erdőt szánt, gyepüt sem szánthat.

Deszkát mennél jobban gyalulják, annál simább lesz.

Becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. 

Beteg vigasztalja az orvost.

Legjobb szakács az éhség.

Amint atyák fujják, a fiak ugy ropják.

Hallgat mint a fa.

Felkötötte a telekes bocskort.

Öklelős bikának széna a szarván.

Bakzó ebnek sok a lyuka.

Cserfaerdőben almát keres.

Gonosz a törvényt, jámbor a szerencsét féli. 

A jó ebet nem ütik agyon egy turóért.

Csak a palástja apácza.

A bu sem tart örökké.

Ki halál előtt meg nem jobbul, elkésik vele.

Fösvény elégbül sem mer enni.

Egy két tehén nem egy csorda.

A botnak két vége van.

Arany elmének gyöngy a gondolatja.

Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.

Ki csóválja rókafarkát, nem kerüli el a csávát.

Nem kell a győzelem előtt tapsolni.

Apróbul sok kell.

Pénz olvasva, asszony verve jó.

Még a bárányban is benn a harag.

Szerelem, bor, koczka, üresíti az erszényt.

Nem lesz a bagolynak sólyom fia.

Rest béres gyakran nézi a napot.

Mindennek jó, mint a disznóhus.

Senki sem boldog halál előtt.

Egyszer él az ember.

Disznóólra cserép födél.

Nem esik a bukás ugrás nélkül.

Csunya a ganéj, de szép czipó terem utána. 

Amely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.

Ember szava nem isten szava.

Jó asszony a háznak koronája.

Nagy dolog, hogy farkasfi támadjon anyjára. 

Levelek után végre a fa is leesik.