Gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó.

Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

Rosz gyümölcsnek féreg a szive.

Hallgat mint a fa.

Halál kutyái ugatnak ki belőle.

Adós fizess, beteg nyögj.

Van férge a szerencsének is.

Sok gődény a tavat is elhordja. 

Ég nyelte, föld nyelte: elveszett.

Sétál, mint a görög az üres boltban.

Farkas nem nézi a bélyeget.

Terem a bolond, ha nem vetik is.

Szüken költve, minden nap szerezve növekedik a gazdagság.

Ölben vitt eb nyulat nem fog.

Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése.

Simitsa meg a lapos guta.

Jó ágyat vetett magának.

Érdemlés után fizet isten.

Furcsaság néha többet végez a csontos erőnél.

Kiki a maga fazeka mellé szit.

Senki sem lehet biró a maga ügyében.

Jobb az egész, mint a fél.

Rest béres gyakran nézi a napot.

Eb sem irigyli ebnek a konczot, ha nincs.

Hegyes, mint a begyes galamb.

Beteg embernek imádsága sem egészséges. 

Megholt a gyermek, oda a komaság. 

Addig járt a maga esze után, hogy falnak ment tőle.

Ha békével akarsz élni, sokat ne szólj.

Mig a fü megnő, ördögé a ló.

Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.

Aluvó ebnek jajgat a költője.

Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet.

Együgyü ember ritkán megy biró elé.

Alkuszik mint czigány a lóra.

Eb-anyának kutya a leánya.

Gyémánt is elolvad, nem csuda, ha a jég.

Ő is beéri három sing földdel.

Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs.

Nem esik le ujjáról az arany gyürü.

Addig állja fogadását, mig az ajtón kilép.

Minden farsangnak van egy böjte.

Az a gyümölcs legédesebb, melyet a féreg megrág

Ugat a félénk eb, de meg nem mar.

Ritka buza, kiben konkoly nincsen. 

Csak eleinte válogat ember a szilvában.

Bottal ütheti nyomát.

Kis gilisztával nagy halat foghatni.