Hangyanyom idővel megtetszik a kövön.
Szerelem, bor, koczka, üresíti az erszényt.
Hires eperre nem kell kosárral menni.
Ha nagy füle volna, épen csacsi lenne.
Bolondnak fapénz is jó: ha elveszti sem kár.
Szomoru mint böjtben a czigány.
Eső tavaszkor mind annyi aranycsep.
A pap is csak egy diák volt.
Kinek nincs mit enni, tudja mikor van böjt.
Majd ha fagy, hó lesz nagy.
El ne hagyd, amit birsz, bizonytalanért.
Egy malacz nem csürhe.
Mocskos beszélgetés erkölcsvesztegetés.
Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája.
Kinek-kinek megvan a maga baja.
Cigány is maga lovát dicséri.
Nincs hamisabb viz az asszonyok könyhullatásánál.
Nem jó mindent kifecsegni.
Könnyü a máséból adakozni.
Nem minden sövény alatt lelni meg az elvesztett becsületet.
Teli van kincscsel, mint a Csizió jövendőléssel.
Ha tudná a gyermek, mire nevekedik: fincza helyett inkább sirna.
Későn érő alma tart sokáig.
Jó a vén eb ugatására kitekinteni.
Nyesés nélkül fa sem nő nagyra.
Farkasfogra kelt. (Örökre elveszett.)
Hol a félelem, ott a szemérem.
Ki miről gondolkozik, arról gyakran álmodik.
Az éhes farkasnak élesebb a körme.
Addig őrizkedj a baktól, mig segre nem taszit.
Okos borbély nem gyógyit minden sebet egy irral.
Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat.
Komoran néz fiára az atya, de más van szivében.
Farkas nem nézi a bélyeget.
Farkas ha koplal, sem cserél a kalmár ebével.
A gazdagnak sok a kisérője.
Ha „HA” nem volna, minden szegény gazdag volna.
Pénzen vett dicséret cifra hazugság.
Sivit, mint a fába szorult féreg.
Ebem volna sánta, az is meggyógyulna.
Nincs a bornak rakonczája.
Csekély dolog, mely a gyermeket megnevetteti.
Nem nagy hir a cigányokkal való harcz.
Nem kell a jó bornak czégér.
Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje.
Adj neki, hogy el ne vesse borját.
Legjobb enni, ha éhes vagy.
Disznó is megeszi a makkot, de föl nem néz a fára.
Emberre makkot, disznóra gyömbért.
Okos feleség nagy istenajándéka.