Hónap: 2013 január

  • Luca-nap és boszorkányság

    Szerte a világon különböző történetek, babonák és szokások fűződnek a december 13-i dátumhoz. Vannak vidékek, ahova Luca fényt hoz el, a mi tájainkra pedig a gonoszt. Luca-nap alkalmából Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató eleveníti fel a naphoz kötődő szokásokat. Vannak nemzetek, ahol a Luca-napi ünneplés, a „fény ünnepe” – minden bizonnyal a régi pogány fényünnep […]

  • A „Gyergyó” név eredete

    Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (Tekintettel a nemzetiségi kérdésre). Írta: Kölönte Béla főgimn. tanár. Ára 3 korona, Gyergyószentmiklóson. 8-adrét, 154. l.) A nevek eredete évszázadok multán rendesen elhomályosul s a késő utókor többnyire regényes mesékkel, vagy üres szómagyarázatokkal igyekszik pótolni a tudás hiányát. Ez lett a sorsa a „Gyergyó”- névnek is, melyet az […]

  • Hírszerkesztés

    A Hírek bár hasonlóak a Tartalomhoz, mégis más céllal és más képességekkel rendelkeznek. Lehetőséget adnak arra, hogy a honlapon (egy meghatározott helyen, vagy a tartalomhoz kapcsolódva friss híreket jelenítsünk meg). Hírek hozzáadása Felhasználó Menü  / Új cikk hozzáadása  A megjelenő felületen az alábbiakat találjuk  Cím – Rövid cím Kategória -Hírek  Cím másképpen – nem szükséges kitölteni (automatikus […]

  •   A székely köznép ruházata a következõkbõl állt: A harisnya, testhez álló, bokáig érõ posztó nadrág szártekerõvel, amelybõl kitelik a talpika vagy talpalló is; felül korcos és esetleg hátul szegve, elõl ellenzõje van, ugyancsak elõl és oldalt zsinórozással (az elõzsinórozás neve nyolcas korc); zseb nincs rajta, csak újabban. Posztó-ujjas, zeke-ujjas, vagy kaput, rövid csípõn alul […]

  • Fafaragás  Gyergyócsomafalván

    A feudális változások erőteljessége, a gyors fejlődés hatása vitathatatlanul Csomafalván nyilvánult meg a leghatározottabban és a leggyorsabban a gyergyói- medence települései közül a XX. század második felében. A megélhetési küzdelmek által idegenbe kényszerített csomafalvi férfiak idegen kultúrák elemeit honosítják meg Csomafalván oly módon olvasztva bele a falu kultúrájába, hogy közben nem szenvedett csorbát néprajzi szempontból […]

  • A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma  világában  keresendők.  A  Saturnus  isten  tiszteletére  rendezett  ún.  Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem […]